Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jog a kilátáshoz

2011.07.02

 

 

Napjainkban jellemző, hogy a megnövekedett számú építkezések alkalmával – akaratlanul is – sérülnek a szomszédok érdekei, jogai. Ide tartoznak azok az esetek is, melyeknél az épülő ingatlan a szomszédos otthontól a kilátást veszi el.

 

 

alom-nappali9.jpg

 

 

Márpedig az építtetőnek - az építkezés során - úgy kell eljárnia, hogy e tevékenységével a már fennálló, szomszédos épület értékét szükségtelenül ne csökkentse, a szomszédait pedig szükségtelenül ne zavarja. A gyakorlat azonban sajnos mást mutat, így számos esetben bírósági per lesz az építtető és a szomszédok konfliktusából.
A bírói gyakorlat a kilátás elvonásával kapcsolatos perekben meglehetősen egységes képet mutat: a más kilátását elvonó építkezőket - szinte kivétel nélkül - kártérítés fizetésére kötelezték. A döntések indoklásában az állt, hogy a házat építő vagy bővítő szomszédok az építési terv megválasztásánál nem jártak el a kellő gondossággal. Egy jobban körüljárt, más szempontokat is figyelembe vevő terv alapján történő kivitelezés esetében a kilátás joga nem sérült volna.

 

A vonatkozó hatályos Polgári Törvénykönyv 100. §- a szerint: "a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné". Itt tehát az úgynevezett szomszédjogok általános védelmével találkozunk, a jogszabály nem nevesíti külön a kilátáshoz való jogosultságot. Az építtetőnek ügyelnie kell arra, hogy a tervezés és a kivitelezés során olyan épületet alakítson ki, amellyel a lehető legkisebb mértékben zavarja szomszédja kilátását. A később épített épületnek mindig a már meglévő épület adottságaihoz kell igazodnia.

 

Azonban nem csupán az ablakaink kilátása kerülhet veszélybe a szomszéd gondatlan építkezésekor. Történhet beárnyékolás, vagy olyan építkezési mód, melynek következtében az új házból rálátás nyílik kertünkre, melynek következtében az intimitás csökken, s ez végül az egész ingatlan értékcsökkenéséhez vezet. Látható tehát, hogy a kár ilyenkor az ingatlan forgalmi értékének csökkenésében érhető tetten. Akit a bíróság ilyen esetekben elmarasztal, annak kártérítést kell fizetnie. A kárt szomszédunk akkor is köteles kártalanítani bennünket, ha az új épületre szabályos és érvényes hatósági engedéllyel rendelkezett és az építési engedélyek betartásával építkezett. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy az épület elhelyezése az építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélynek megfelelően történt, nem zárja ki a szomszédokat ért érdeksérelmet, kárt - s annak megfizetését a károkozó részéről.

 

Abban az esetben tehát, ha mégis kilátás-elvonási perre kerül sor, a bíróságnak a már említett jogszabályi paragrafus alapján - azt kell vizsgálnia, hogy szomszédunk az építkezésével szükségtelenül zavart-e minket. A bíróság kizárólag akkor ítéli meg a kártérítést, ha bizonyítást nyer, hogy a szomszéd az építkezése során a kilátáshoz fűződő jogunkat figyelmen kívül hagyva, nem a lehetőség szerinti legkedvezőbb tervezési, kivitelezési eljárás megválasztásával járt el, s ezzel a magatartásával kárt okozott. Az értékcsökkenés nagyságát igazságügyi szakértő véleménye alapján állapítja meg a bíróság.

 

Forrás: www.epitinfo.hu